Mi bennük a közös?
Mind a sárga, mind a zöld típus emberközpontú: mindketten az emberekre figyelnek. Ha egy zöld komfortzónán belül van, ismerősök között, viselkedése nagyon hasonlíthat egy sárgáéhoz, azaz vidám, mosolygós, tréfálkozó emberként megnyílhat mások előtt. Ilyen helyzetekben ezért jól megértik egymást, könnyen tudnak kapcsolódni egymáshoz, a fő gondolatviláguk közös. Mindketten barátságosnak látják a világot, és így alapvetően pozitívan viszonyulnak másokhoz.
Mi a különbség?
A sárgák azért figyelnek másokra, hogy valamit elérjenek, hogy megváltoztassanak másokat, hogy ők kaphassanak meg valamit. A zöldek pedig azért, hogy ne bántsák meg a többieket, hogy adni tudjanak, hogy mások tudjanak érvényesülni. Más szóval: a zöldek számára az emberek a többi embert jelentik, a sárgák számára önmagukat. A zöldek alárendelik magukat másoknak, a sárgák másokat rendelnek alá a saját céljaiknak. A sárgák manipulálhatnak másokat, míg a zöldeket mások használhatnak ki.
A másik fontos különbség a tempó: a zöldeknek időre van szükségük, a sárgák azonnal belevetik magukat az élet sűrűjébe. A sárgáknak mindenből sok és még több kell, míg a zöldek lassan tudják befogadni és feldolgozni az eseményeket. A sárgák így aztán sokat beszélnek, míg a zöldek jól tudnak meghallgatni másokat.
Miből kell engedniük?
A sárgáknak ügyelnie kell arra, hogy ne csak lelki szemetesládának vagy pofozógépnek használják az önfeladásra amúgy is hajlamos zöldeket. A rövidtávon egyébként jól működő párosítás visszaüthet, ha a zöldek úgy érzi, hogy a viszony nagyon aszimmetrikus, és persze idővel ennek hangot is adnak - nem kis meglepetést okozva a sárga partner számára. A sárgának el kell fogadnia továbbá, hogy egy zöldnek több időre van szüksége, hogy nem kedveli, ha ismeretlen helyzetekbe lökik be és improvizálnia kell.
A zöldeknek pedig azt kell elfogadnia, hogy a sárgák ilyenek: attól, hogy sokat beszélnek, még nem biztos hogy felületesek; azért, mert magabiztosan ugranak bele helyzetekbe, nekik nincsenek gondjaik, aggódásaik, szorongásaik; attól, mert nagy társaságban máshogy viselkednek, ne lennének igaz barátok négyszemközt.
Hol mehet félre?
A tempókülönbség komoly feszültségeket okozhat a munkatársi kapcsolatokban, ezt kifejezetten tudatosan célszerű kezelni. A sárgák hajlamosak elnagyolni a dolgokat, addig foglalkoznak valamivel, amíg az számukra élvezetet okoz, és a zöldektől várják a módszeres, türelmet igénylő munkát, ami olybá tűnhet, hogy ők learatják a sikereket, míg a valódi aprómunkát a zöldek végzik.
Jó példa:
Roland és Erzsi a humánpolitikai osztályon dolgoznak mindketten. Roland szívesen tart előadásokat egyetemi hallgatók számára, állásbörzéken ad elő, míg Erzsi a már felvett emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Roland sokat van távol az irodától, rengeteget utazik, számos külső kapcsolattal rendelkezik, ám a cég dolgozói számára Erzsi az igazi HR-es, akihez gondjaikkal fordulni tudnak. Roland persze sárga, és Erzsi a zöld.
Rossz példa:
Erzsi megbetegszik, Roland kénytelen beugrani helyette. Egyre idegesebb lesz a felé áradó problémáktól, semmit sem talál, az emberekből árad a negativitás, amit ő képtelen kezelni. Próbálja a hozzá érkezőket megnevettetni, de sokan nem veszik jó néven, úgy tekintik, hogy nem veszi komolyan a problémájukat. Némelyik vicce rosszul sül el, és bepanaszolják a főnökénél. Ráadásul különféle cetlikre írja fel az elvégzendő feladatokat, amelyeket viszont elkavar, ezért azt se tudja, mit ígért meg és kinek. Amikor Erzsi visszatér, döbbenten látja az állapotokat, és csak végtelen türelmének köszönhető, hogy nem veszik össze Rolanddal.